Késő gótikus református templom a fa harangtoronnyal

Nyírbátori református templom

Református templom a fa harangtoronnyal _ Panoráma fotó KATTINTS A KÉPRE

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva.

A késő reneszánsz harangtorony nem csak nagyságával, hanem korával is kitűnik, a majdnem 30 méter magas tornyot 1640-ben építették tölgygerendákból, így a mai Magyarország legnagyobb fatornyának számít.

A templom dél-nyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Készítői erdélyi ácsok voltak, amit az is bizonyít, hogy a torony szerkezeti formája, megjelenése és technikai kivitelezése az igen magas fokú erdélyi faművesség jegyeit hordozza.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

 

Nyírbátori református templom

Nyírbátori református templom belső – Panoráma kép

A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthori István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthori István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthori Gábor fejedelem készíttette. gömbpanoráma megtekintése

Alapterülete 10×10 méter, magassága meghaladja a 32 métert. A tölgyfából ácsolt torony talpgerendázata 16 osztású gerendarács. Az erre állított kilenc oszlop alkotja a torony törzsét, melyek 13 méter magasságban a galéria aljáig érnek. Az oszlopokat vízszintes kötőgerendákkal magassági irányban 4 részre osztották.

A toronytest merevítését, stabilitását keresztkötések, átlós- és saroktámaszok erdejével biztosították. A csapolásokat egyenes és félfecskefarkú lapolásokkal, vésett csapokkal, hagyományos módon oldották meg. Az erősítéseket minden esetben szögletes fejű faszegekkel végezték. A torony négyzet alaprajzú meredek sisakja nyolcszögletű csúcsban, és egy egészen egyedi megoldású kis kalapban végződik. Erre helyezték fel a toronygombot és a félholdat tartó fémrudat. A sisak négy sarkán fiatornyok állnak, melyek kicsiny törzse deszkázott, oldalnyílásait saroktámaszokkal ívesre alakították. Sisakjaikon megismétlődik a csúcs „kettős kupolája” a fiatornyokon zászló ún. szélvitorlák láthatóak, melyek 1778, 184, 1889 és 1928 évszámokkal vannak ellátva.

 

Nyírbátori Református Fa harangtorony

Nyírbátori Református Fa harangtorony – Panoráma fotó

A torony galériája konzolosan kiugró, alul díszesen faragott, fűrészelt mellvéd deszkázattal készült. Galéria nyílása lőrésszerű az oldalanként öt oszloppal négy részre bontott nyílásokat a sarok merevítők faragásával ívesre alakították ki. A konzolos galéria deszkázata díszesen fűrészelt. A toronysisak a törzs és a szoknyarész zsindely borítású.
A torony szerkezete előre megtervezett, rendkívüli módon túlbiztosított, ami az építők egyfajta félelmét igazolja a szokatlan mérettől. A nagy keresztmetszetű elemek felületei, a hasonló tornyoktól eltérően, szokatlanul durván bárdoltak, elnagyoltak. Az arab és római számokból álló ácsjegyeket átlátható rendszer szerint vésővel rótták a gerendákra. Nem általános, de néhány csapolásnál megfigyelhető, hogy a keresztirányú vágások készítésekor nem fűrészt, hanem baltát használtak.

A torony, építésével egykorú, a négy evangélista dombormű képével ékesített harangot őriz, amelyet felirata szerint Bethlen István és Péter öntettek az eperjesi Wierd Györggyel 1640-ben.

Panoráma fotók : www.360x180fok.blogspot.hu